| MEGNEVEZÉS: |
I. Ferenc József magyar király által kiadott nemesség-, előnév- és címeradomány Bründl János és családja részére. (Kelt: Bécs, 1914. május 22.) |
| KOR: |
1914. május 22. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
| ANYAG: |
pergamen, fém, zománc, viasz |
| TECHNIKA: |
bőrkötés, kézírás, festett, aranyozott |
| MÉRET: |
magasság: 38.50 cm; szélesség: 30.50 cm; terjedelem: 7.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
I. Ferenc József és báró Burián István miniszter saját kezű aláírásával. Címerfestéssel, címerleírással, zsinóron függő, áttört fémtokban lévő viaszpecséttel, bőr bevonatú, selyem bélésű fadobozban. Az aranyozott fém és zománcdíszítésű kötéstábla közepén a magyar középcímer látható, két oldalán babér-és tölgyfaágakkal övezve, a széleken rozetta formájú csúszógombokkal, hengerelt, aranyozott kerettel és sarokveretekkel.
Tartalma: Az uralkodó Bründl János budapesti gyárosnak a feleségétől, Wlczek Anna Rozáliától származó fiaival, János Józseffel és Imre Frigyessel, valamint lányával, Alojzia Emmával együtt magyar nemességet és a "kutasi" előnevet adományozza, valamint a leírt címer használatát engedélyezi. A családnak adományozott címer a következő: kékkel és vörössel balharánt osztott kerektalpú pajzs első mezejében fent két arany csillag, lent egy ezüst liliom, hátsó mezejében pedig egy ezüst fogaskerék közepéből felfelé kinyúló természetes, meztelen emberi jobb kar tart egy fanyelű, ezüst fejű kalapácsot. A pántos, koronás sisakon három ezüst strucctoll, a sisaktakarók kék-arany ill. vörös-ezüst színűek. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A budapesti antikvár árverésen 2015 novemberében felbukkant irat I. (Habsburg) Ferenc József (Bécs, 1830 – Bécs, 1916) magyar király által kiadott, Bécsben, 1914. május 22-én kelt magyar nemesség-, címer- és előnévadomány Bründl János és családja részére, címerfestménnyel, címerleírással és függőpecséttel. Az irat a kiegyezés utáni korszak magyar címeres nemesleveleinek díszesebb kivitelű, kevesebb példányban fellelhető változatát képviseli. A könyv formájú oklevelet rendkívül igényes, bézs bőrrel borított, sarkain rézveretekkel, szélei mentén kis rózsa formájú fém rátétekkel és ezüstszínű csavart huzaldísszel ellátott borítóval állították ki, melynek közepén szép kivitelű, zománcos, Szent Koronás magyar középcímer látható tölgy- és cserfaágakkal övezve. A jogbiztosító iratok esetében kötelező módon pergamenre írva adták ki, az uralkodó arany zsinóron ráfüggesztett, szintén a középcímerrel díszített fémtokos magyar királyi pecsétjével megerősítve. Az irat kiállítása a Ferenc József idején bevett díszítéssel és igényes kalligráfiával történt. Az egymástól a díszfestések védelmére selyempapír-lapokkal elválasztott oldalakat egyszerű, sarkain ornamentikus dísszel kiegészülő keretezéssel díszítették, az első szöveges lap tetején pedig újfent a magyar középcímer látható, itt színes ábrázolásban. Az oklevél korának megfelelő, kifogástalan állapotban maradt ránk az erre a célra készített barna bőr bevonatú, selyem bélésű tokjában. A magyar nyelvű, a megszokott formulákból építkező szöveg szerint Ferenc József király Bründl János budapesti gyárosnak a közgazdaság és jótékonyság terén szerzett érdemeiért a feleségétől, Wlczek Anna Rozáliától származó fiaival, János Józseffel és Imre Frigyessel, valamint lányával, Alojzia Emmával együtt 1913. november 22-én kelt elhatározásával magyar nemességet, 1914. május 17-én kelt elhatározásával pedig a „kutasi” előnevet adományozta, valamint a következőkben leírandó címer használatát engedélyezte. A címert Ernst August Krahl (Drezda, 1858 – Bécs, 1926) udvari címerfestő festette meg az oklevél első lapján. Az oklevelet a király saját kezű, az utolsó oldalon a szöveg alatt látható aláírásával hitelesítette, ugyanott alul az akkori király személye körüli miniszter, báró Burián István (Stomfa, 1851 – Bécs, 1922) ellenjegyezte, végül Ulrich Mihály, a király személye körüli magyar királyi minisztérium segédhivatali igazgatója a 2577/1913 eln. iktatószámon, 1914. május 25-én annak rendje és módja szerint beiktatta a Királyi Könyvekbe. A Magyar Nemzetui Levéltár Országos Levéltárában a nyilvántartások alapján ezen Bründl családnak a Királyi Könyveken és a nemesítéssel kapcsolatos ügyintézés iratain kívül nem található iratanyaga. A Bründl család eredetileg csehországi eredetű volt, elsőként a 19. század elején érkezett Magyarországra Studnitzka Vencel lakatos, aki Bründlre németesítette nevét és 1829-ben pesti polgárjogot nyert. Az ő unokája, az 1861-ben született Bründl János 1889-ben alapította vállalkozását, amely hamar komoly gyárrá („Bründl János egészségügyi és fűtőberendezési gyár”) nőtte ki magát, és országosan különböző városi vízművek, csatornázással, derítő- és csatornaművekkel kapcsolatos berendezéseket gyártott és szerelt fel, így az ő cége készítette el többek közt az Osztrák-Magyar Bank palotájának (a mai Magyar Nemzeti Bank), a Szent Gellért-fürdőnek, a Margitszigeti Gyógyfürdőnek, Szekszárd és Eger városainak általános vízműveit, valamint sok magánpalota vízvezetékrendszerét is. Bründl János 1927-ben a gellérthegyi Somlói út 6/b szám alatt építtetett villája kisebb módosításokkal ma is áll, sőt, utcai bejárata felett a tárgyalt címereslevélben adományozott címer kőből faragott mása is jól látható. A gazdasági világválság megroppantotta a céget, amely végül is csődbe ment. Bründl János 1935-ben halt meg, a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. I. (Habsburg) Ferenc József magyar király által kiadott, Bécsben, 1914. május 22-én kelt magyar nemesség-, címer- és előnévadomány Bründl János és családja részére a 19–20. század magyar társadalom-, család-, művelődés- és művészettörténet egyedi adatokat tartalmazó, közgyűjteményi állományt kiegészítő, képző- és iparművészeti jelentőséggel bíró, nélkülözhetetlen levéltári forrása, ezért a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme. |
|
|
|
|
|
