| MEGNEVEZÉS: |
A Zsolnay gyár díszműárúinak forma- és dekorkönyvei (25 kötet) |
| KOR: |
1873-1984 között |
KELETKEZÉS HELYE: |
Pécs |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
ceruza, tus, akvarell (vízfesték), kézírás |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
A Zsolnay gyár díszműáruinak forma- és dekorterveit tartalmazó kötetek, összesen 25 kötet.
A formakönyvek a már gyártásra került termékek formarajzát tartalmazzák. A lapokon látható ábrázolások különféle technikával készültek (grafit, tus, tinta, színes ceruza, pasztell, akvarell, acélnyomat stb.) Az ábrázolások egyaránt a formákat visszaadó egyszerű rajzok és igényes művészi ábrázolások is, a későbbi ábrázolások között pontosan mértezett szakrajzok is előfordulnak. Valamennyi rajz mellett egy-egy szám található, amely a gyári formaszám.
A dekorkönyvek (mintakönyvek) a Zsolnay kerámiákra tervezett mintákat, díszítményeket tartalmazzák. A mintarajz kötetekben sokkal gyakoribbak az akvarellek, néhol beragasztott mintalapokat, vagy átlyukasztott pauszsablonnal készült rajzokat is találunk. A dekorszámok mellett olykor egy-egy formaszámot is feltüntettek, ebből tudható, hogy melyik az a forma, amelyre a díszítmény került.
A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei:
1) Dekorkönyv 1-270 (1873-1879) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327223);
2) Dekorkönyv 287-1039 (1879-1882) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327224);
3) Dekorkönyv 1078-1889 (1882-1890) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327225);
4) Dekorkönyv 1996-2577 (1891-1897) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327226);
5) Dekorkönyv 2580-4193 (1897-1900) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327227);
6) Dekorkönyv 4194-5182 (1900-1910) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327228);
7) Dekorkönyv 5185-5766 (1910-1913) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327229);
8) Dekorkönyv 5767-6442 (1914-1925) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327230);
9) Formakönyv 1-845 (1873-1882) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327231);
10) Formakönyv 846-1393 (1882-1885) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327232);
11) Formakönyv 1394-2184 (1885-1887) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327234);
12) Formakönyv 2185-2990 (1887-1889) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327235);
13) Formakönyv 2991-3670 (1889-1891) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327236);
14) Formakönyv 3671-4487 (1892-1894) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327237);
15) Formakönyv 4488-5217 (1895-1898) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327238);
16) Formakönyv 5218-5765 (1898-1900) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327239);
17) Formakönyv 5766-6336 (1900) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327240);
18) Formakönyv 6337-6909 (1900-1902) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327241);
19) Formakönyv 6910-7333 (1902-1904) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327242);
20) Formakönyv 7334-7887 (1904-1906) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327243);
21) Formakönyv 7888-8367 (1906-1910) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327244);
22) Formakönyv 8368-8807 (1910-1914) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327245);
23) Formakönyv 8808-9139 (1914-1932) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327246);
24) Formakönyv 9140-9420 (1930-1940) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327247);
25) Formakönyv 9421-9953 (1940-1972) (műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327248). |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A pécsi Zsolnay gyár forma- és dekorkönyveinek 1873-1984 között keletkezett 25 kötetének védési javaslatát 2016. májusában a pécsi Janus Pannonius Múzeum küldte meg a Műtárgyfelügyeletnek. A védési eljárásban a pécsi múzeum mellett a budapesti Iparművészeti Múzeum is készített szakvéleményt. Az egykori Zsolnay gyár birtokában 17 db formakönyv és 9 darab dekorkönyv volt. A kötetek textillel bevont papír, illetve karton borítású albumok, ceruzával, tollal, vagy más technikával készített ábrákkal, feliratokkal, amelyek a megjelölt sorszám szerint, az adott időszakokban készült forma- és dekorterveket tartalmazzák. A Formakönyvek No 1-től No 17-ig terjedő sorozata az 1873-ban keletkezett 1-es formától kezdve az 1972. januárjában elkészített 9952-es formáig terjedő folyamatos számozás szerint lett felvéve. A rajzok ceruzával, helyenként tollal készültek, különböző kvalitást képviselnek, jellemzően nem a tervezőtől származnak. A korai időszakra jellemző, hogy a kis méretű ábrákat autodidakta rajzkészséggel rendelkező rajzolók készítették, többnyire nem eredeti tervek, hanem kész tárgyakról készült másolatok. A múlt század első éveiben, NG monogrammal jelzett rajzokat Nikelszky Géza (Szatmárnémeti, 1877 – Pécs, 1966) készítette, feltűntetve a tervező nevét és a készítés idejét. A könyvekben egyébként a tervező nevét és a keletkezés idejét a századfordulótól jegyzik, nem minden esetben. A Dekorkönyvek No 1-től No 9-ig terjedő sorozata az 1873-ban keletkezett 1-es dekortól kezdve az 1970-ben elkészített 6694-es dekorig terjedő folyamatos számozás szerint lett felvéve. A dekorkönyvek textilborítású papír fedéllel ellátott albumok. A rajzok többnyire ceruzával és tollal készültek, de akadnak köztük páccal, akvarellel készült, ritkábban litografált és beragasztott és szép számmal pausszal bemásolt rajzok is. A rajzok készítője és legtöbb esetben a szerzőjük is ismeretlen. A rajzok tetemes része más, meglévő minták másolata vagy annak valamilyen variációja. Ez alól Zsolnay Júlia (Sikorski Tádéné) (Pécs, 1856 – Pécs, 1950) dekortervei, illetve a századfordulón a gyárban dolgozó iparművészek tervei alapján készült rajzok jelentenek kivételt. A nemzetközi elismertségre szert tett pécsi Zsolnay gyár forma- és dekorkönyvei dokumentálják a rendkívül széles termékskálát. Nélkülözhetetlenek egy-egy tárgy készítési idejének, esetenként tervezőjének, a meghatározásához. A gyár története szempontjából is számos adalékkal szolgálnak arra nézve, hogy egy-egy időszakban kik voltak a tervezők, milyen előképek alapján dolgoztak, mennyire tekinthető művészi szempontból önállónak a munkájuk. A rajzok tájékoztatnak arról a változásról, ahogy az idők folyamán a tervező személye és a terv eredetisége felértékelődik, előtérbe kerül a műszaki pontosság. A forma- és dekorkönyvek tágabb értelemben nemcsak a Zsolnay gyár, hanem a korszak iparművészetének megismeréséhez is alapvető adatokkal szolgálnak, ezért a magyar művelődés- és iparművészettörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan forrásértékű dokumentumai. |
|
|
|
|
|
