| MEGNEVEZÉS: |
Tarcal mezőváros tanácsülési jegyzőkönyve (protocolluma) No. 62, 1780-1790-es évek |
| KOR: |
1780-1790-es évek |
KELETKEZÉS HELYE: |
Tarcal |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta, félbőr kötés |
| MÉRET: |
magasság: 33.00 cm; szélesség: 20.50 cm;
egyéb méret(ek): 66 sztl. lev. + kb. 80 üres korabeli papírlap |
| LEÍRÁS: |
A kötet borítóján kék keretes címkében tintával "9." sorszám, "Improthocollationes Varia..." kezdetű kézírásos címlapján piros ceruzával "62." szám szerepel.
Tartalma: Tokaj és Tarcal település szőlő területeinek örökösödési átírásai, gazdasági feljegyzések. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A Tarcal mezőváros protocolluma No. 62, 1780-1790-es évek című levéltári irat egy 2016 októberében rendezett budapesti árverésen bukkant fel. A védési javaslatot és a szakértői véleményt a Magyar Nemzeti Levéltár küldte meg a műtárgyfelügyeleti hatóság részére. A modern közigazgatási rendszereket megelőzően a különféle rendi besorolású települések (szabad királyi város, mezőváros, falu) legfontosabb dokumentumai minden időszakban – a privilégiumokat biztosító okleveleken túl – a tanácsülési jegyzőkönyvek, protocollumok voltak. Adott település jegyzőkönyveiben rögzítették a településen végbement birtokjogi változásokat, adásvételi szerződéseket, és sok olyan adatot, melyek csupán töredékesen ismerhetők meg a rendelkezésre álló más forrásokból. Önálló levéltári anyag tekintetében a települések nagy része főként a jegyzőkönyveket őrizte meg. Tarcal mezőváros a hegyaljai mezővárosok között a kiemelkedőbbek közé tartozott, hiszen Tokaj és Mád mellett a legnagyobb népességű város volt. A településen termelt hegyaljai bor kiemelt jelentőséget biztosított nem csupán gazdasági szempontból, hanem társadalmilag is az itt lakó népességnek. Ennek alapja az volt, hogy a hegyaljai bor külkereskedelmi cikként országos jelentőségre tett szert, így a bortermelő vidék jobbágytelkeihez fűződő földesúri jogai megváltoztak. A jobbágytelkek (úgy is mint kiemelt külkereskedelmi terméket létrehozó üzemek) mind inkább szabadabbá váltak, olyannyira, hogy az egyes szőlőbirtokok már a 16. század közepétől nem a földesúrhoz, hanem még inkább az azt megvásárló birtokoshoz kötődtek. A tárgyalt tanácsülési jegyzőkönyv is a fenti tényezők miatt jelentős egyedi történeti forrás. Kiemelkedő jelentőségét mutatja a település életében betöltött szerepe éppen úgy, mint a település sajátos fejlődése is, amely – túlmutatva a földesúri függésen – egy jóval szabadabb menetelű birtokszerkezetet mutat, mint más, speciális árutermelésben nem érdekelt település esetében. Levéltári szempontból fontos megjegyezni, hogy Tarcal mezőváros további protocollumai a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában vannak, és valószínűleg a városi levéltárral együtt kerültek a megyei levéltárba. A tárgyalt jegyzőkönyv is ebbe a sorba illeszkedik, Tarcal mezőváros irattárából kerülhetett ki meghatározatlan időben és módon. A jegyzőkönyv a 18. század magyar gazdaság-, társadalom- és birtoktörténete, valamint Tarcal város helytörténete kutatása szempontjából máshonnan nem megismerhető adatokat tartalmazó, maradandó történeti értéket képviselő, közgyűjteményi állományt kiegészítő, nélkülözhetetlen levéltári forrása. |
|
|
|
|
|
