| MEGNEVEZÉS: |
Kőszegi Jurisics vár kápolnájának Esterházy-oltára (Mária-oltár), 1693/1771 |
| KOR: |
1693; 1771 |
KELETKEZÉS HELYE: |
Kőszeg |
| ANYAG: |
fa |
| TECHNIKA: |
faragott, olaj, aranyozott |
| MÉRET: |
magasság: 562.00 cm;
egyéb méret(ek): festmény magasság: 75,5 cm; festmény szélesség: 57,2 cm |
| LEÍRÁS: |
Nyilvánosan látogatható őrzési helye: Jurisics vár, Kőszeg (9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.)
Az oltárt Esterházy Miklós József herceg (Bécs, 1714 – Bécs, 1790) állíttatta. A talapzaton álló fából készült oltárépítmény középső részében hullámzó profilú oltárasztal áll. Középen áll egy volutás, kereszttel ellátott szentségtartó, két oldalán hullámos gyertyatartók. Kétoldalt egy-egy rézsűsen elhelyezett talapzat, azon oszlopszéken álló korinthizáló oszlop és pilaszter kereteli. A szentségtartó felett Máriát és kis Jézust ábrázoló olajfestmény, kerete körül felhőt imitáló díszítés puttófejekkel és dicsfény. Az oszlopszékeken Szent Péter és Szent Pál alakjai. A koronázópárkány két oldalán egy-egy térdelő angyal szobra. Középen a párkány félköríves a festmény felett, rajta pajzsszerű díszítés. Lantablak formájú az oltárépítmény falhoz illeszkedő lezárása, közepén az Atyaistent ábrázoló festmény. Az Atyát angyalok veszik körül, feje felett, kissé balra a Szentlélek látható galamb képében.
A Madonna-kép hátoldalán lévő fémlemezen latin felirat látható, ez alapján Eszterházy Pál (Kismarton, 1635 – Kismarton, 1713) készíttette a képet 1693-ban, mégpedig a Velencei "Nicopaea" ikon nyomán. A kép felirata: "HVIVS SACRAE IMAGINIS ORIGINALIS EST NICOPAEA ILA TAVMATVRGA: B:V: IMAGO QVAM IMPERATOR ROMANORVM COMNENVS DE HOSTIBVS TRIVMPHANS CONSTANTINOPOLI IN CVRRV TRIVMPHALI DEDVXIT ET POSTMO=DVM VENETIAS TRANSLATA NVNC IN DVCALI SACELLO HONORIFICE ASSERVATVR. DEPICTA EST IVSV CELS: SAC: ROM: [IM]P: PRINCIPIS PAVLI ESTERAS DE GALNTA: [P]ERPETVI IN FRAKNO: R: HVN: PALATINI 1693".
A Madonna-kép mögötti felirat: „PRINC: NICOL: Eszterhazy De Galantha perpetuus comes In Frakno Aram cu[r]avit Anno: 1771”
„Renov 1903.”
„RENOV. 1963, O.M.F. SEPER FERENC. SZIGETI JÁNOS. SULTER ERNŐ.” |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az 1950 óta műemléki védelem alatt álló kőszegi várban elhelyezett oltárra 2018 májusában érkezett védési javaslat a műtárgyfelügyeleti hatósághoz. A műemléki és a hely-, illetve a művészettörténeti szakkutatás, szakirodalom, a restaurátor szakma, valamint a nyilvánosság előtt is jól ismert és dokumentált oltár a hazai barokk emlékállományunk legkiemelkedőbb tételei közé tartozik. Az oltár története – az azt befogadó vár levéltári irataiból, de magán az oltáron lévő feliratokból, címerekből – is ismert, miszerint azt Esterházy Miklós József herceg (Bécs, 1714 – Bécs, 1790) állíttatta 1771-ben. Az oltár Madonna-képét a hátoldalán lévő latin felirat alapján – a Mária-képkultusz lelkes terjesztője – herceg Eszterházy Pál nádor (Kismarton, 1635 – Kismarton, 1713) készíttette 1693-ban, a velencei dózse-kápolnában őrzött, de bizánci eredetű "Nicopaea" ikon nyomán. Az oltárfestmény előképét a nádor által Nagyszombatban, 1690-ben kiadott Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredeti című könyvében közölt metszetes ábrázolás adta. Az oltárt az eltelt évszázadok alatt is megbecsülés övezte, több ízben is megújították, restaurálták (1877, 1903, 1963, 2018). A kőszegi vár egykori berendezéséből egyedül fennmaradt, a hazai barokk emlékállományban is kiemelten értékes szakrális műalkotás egyedi védettsége teljes mértékben indokolt, a tényleges, a védési javaslatot is kiváltó kérdést az oltár tartós elhelyezése jelentheti. A 18. században történt felállítását követően ugyanis az oltár egészen 1963-ig a 13. században épült homlokzati toronyban kialakított kápolnában állt – ekkor elmozdították eredeti helyéről, és a kápolnában kőtárt rendeztek be, az oltárt pedig a torony keleti külső oldalán állították fel, és a legutóbbi restaurálást követően is oda került vissza. A szakkutatás és a nyilvánosság előtt is jól ismert és becsült barokk oltár dokumentált keletkezése, története, magas művészi kvalitása, helyi, a főúri magyar Esterházy családhoz és a műemlék épülethez való kötődése miatt a kulturális örökségünk kiemelkedő és pótolhatatlan műalkotása és emléke. |
|
|
|
|
|
