| MEGNEVEZÉS: |
Dés mezőváros és Akna falu privilégiumait megerősítő oklevél. (Kelt: Pozsony, 1552. március) |
| KOR: |
1552. március |
KELETKEZÉS HELYE: |
Pozsony |
| ANYAG: |
pergamen |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
magasság: 56.00 cm; szélesség: 77.00 cm |
| LEÍRÁS: |
Tartalma: megerősíti Dés város és Akna falu kiváltságait, amelyeket II. Lajostól, II. Ulászlótól és I. Mátyás királytól kapott. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Az oklevélről a műtárgyfelügyelet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárától 2018. októberében kapott védési javaslatból értesült. A Levéltár védési szakvéleménye leírja az oklevél tartalmát, mely szerint Habsburg I. Ferdinánd (Alcalá de Henares, 1503 – Bécs, 1564) magyar király által kiadott oklevél, melyben a Dés város nevében eléje járuló Szabó Lukács városi bírónak és Márton deák esküdtnek kérésére átírja és megerősíti Dés mezőváros korábbi királyoktól kapott kiváltságait, kelt: Pozsony vára, 1552. március 24. A településen a középkorban sóbányászat folyt, a kiváltságok (vámkedvezmény, vásártartás, szabad királyi városi jogok) gyarapodtak, a désiek pedig időről időre megerősítették ezeket királyainkkal. Az uralkodó számára ekkoriban különösen is fontos volt a sóbányászat, mert a kamara bevételeinek jelentős hányada ebből származott. A védetté nyilvánított oklevél provenienciáját tekintve Dés város levéltárába tartozik. Dés városának levéltára ma a Kolozs Megyei Állami Levéltár őrizetében van. A bekerülésről, illetve az iratanyag sorsáról nem áll rendelkezésre hiteles információ. Csak az állapítható meg, hogy a levéltár iratanyaga a 19.-20. század folyamán szétszóródott. A védetté nyilvánított oklevélen királyi könyvi bevezetésre utaló év- és oldalszám is található: „R(eges)trata Anno 1552 Folio 27”. Ebben újabb bizonyítékát látja a szakértő annak, hogy lappangó – esetleg valamilyen okból megsemmisített – királyi könyvi sorozatok léteztek, léteznek. Miután felbomlott levéltár darabjáról van szó, melynek iratai részben Magyarországon, részben Romániában, levéltárban és magánkézben vannak, továbbá a közép- és kora újkori magyar várostörténet és sóbányászat valamint sókereskedelem fontos dokumentumait foglalja magába, az kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan forrásértékű emlékének tekintendő. |
|
|
|
|
|
