| MEGNEVEZÉS: |
Latinovits Zoltán saját kézzel, tintával írt, aláírt levele Ruttkai Évához. (Kelt: Gyula, 1966. július 21.) |
| KOR: |
1966. július 21. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Gyula |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
magasság: 195.00 mm; szélesség: 139.00 mm; terjedelem: 4.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Mellékelve kettejük közös fényképe (vintázs, zselatinos ezüst nagyítás, mérete: 90x60 mm). Eredeti, felbélyegzett borítékban "Ruttkai Éva művésznő, dr. Földeák Sándor leveleivel, Szeged" címzéssel., Négy beírt oldal, eredeti, felbélyegzett borítékban "Ruttkai Éva művésznő, dr. Földeák Sándor leveleivel, Szeged" címzéssel. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A "Színészkirály" – Latinovits Zoltán levele a "Tündérkirálynőhöz" – Ruttkai Évához 2014 decemberében egy budapesti árverésen bukkant fel és került a műtárgyfelügyelet látókörébe. A védési eljárás megindításával egyidejűleg érkezett közgyűjteményi szakvélemény hangsúlyozza, hogy a levél tartalma nagyon személyes hangú, a magyar színház- és filmművészet két karizmatikus alakjáról és kettejük viszonyáról rendkívül megvilágító erejű. Olyan időpontban keletkezett, amikor már rá lehetett látni kettejük viszonyára, de a kapcsolat tragikus végére nem. A levelet Latinovits Zoltán Gyuláról küldte Ruttkai Évának, éppen „A néma levente” premierje előtt. Ebben a színész Agárdi Pétert alakította, ezért utalt Ruttkai régi szerepére, Ziliára, s a Heltai-darabban ábrázolt örök szerelemre. Az éteri szerelem mellett a levelet átszövi az erotika. Nem lehet egyértelműen szerelmeslevélként meghatározni Latinovits írását, mert a kicsinyes torzsalkodás minduntalan megzavarja túlcsordult érzelmeit. Ezek a rétegek együttesen reprezentálják Latinovits személyiségét. Mindamellett Latinovits sorai markánsan utalnak Ruttkai Éva és Gábor Miklós szegedi szereplésére: Ruttkai Éva – Évát, Gábor Miklós – Lucifert alakította Madách Imre Az ember tragédiájában. A bemutatót 1966. július 24-én tartották meg. Latinovits és Ruttkai szerelmének szinte minden mozzanatát feldolgozták már a családi hagyatékok gondozói, ám a szerzőnek egyetlen Ruttkai Évához írt írása sem található magyar közgyűjteményben, így a fenti levél egyúttal a magyar színház-, művelődés-, és kultúrtörténet kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan színháztörténeti forrása is. |
|
|
|
|
|
