Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 321620
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
DOKUMENTÁCIÓ; ÍROTT / NYOMTATOTT (KÉZ- ÉS GÉPIRAT); MAGÁNIRAT
levél
Jogi helyzet:
VÉDETT
Alkotó(k):
író: Kossuth Lajos (Monok, 1802 – Torino, 1894)
MEGNEVEZÉS: Kossuth Lajos autográf, aláírt, angol nyelvű levele Miss Gertrude Rawlinshoz "Dear Miss Gertrude" megszólítással. (Kelt: London, 1856. április 19.)
KOR: 1856. április 19. KELETKEZÉS HELYE: London
ANYAG: papír
TECHNIKA: kézírás, tinta
MÉRET: magasság: 18.00 cm; terjedelem: 2.00 oldal
LEÍRÁS: Hozzá tartozik: első oldalán címzéssel ellátott boríték, hátoldalán elmosódott viasz zárópecsét és postai bélyegzőlenyomat töredéke. Tartalma: Kossuth értesíti a címzettet, hogy épségben és biztonságban hazaértek. Tájékoztatja, hogy a számkivetettek magányos otthonát megvilágítja a címzett szülei otthonában tett látogatás és kedves fogadás emléke. Kívánja, hogy a címzett életének ösvénye virágzó és sima legyen. Felesége [Meszlényi Terézia] kérte, hogy adja át az ő üdvözletét és köszönje meg a címzett saját kézzel készített ajándékát, valamint kéri a címzettet, hogy szüleinek adja át üdvözletét.
JELZÉS:
JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: Kossuth Lajos autográf, aláírt levele 2015. novemberében, aukciós forgalomban került a Műtárgyfelügyelet látókörébe. A védési javaslatot jegyző Magyar Nemzeti Levéltár szakértői véleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti levél egy személyes hangvételű köszönetnyilvánítás, melyből kiderül, hogy Kossuth és felesége milyen kedves fogadtatásban részesült egy liverpooli magánházban. Liverpoolba vélhetőleg előadás megtartására kapott meghívást. A levél valódi jelentőségét az adja, hogy áttételesen az egész Európát lázba hozó, Magyarországon azonban kevésbé ismert és még alaposabb feldolgozásra váró 1861-es ún. bankjegyper egyik fontos eseményére vonatkozik. Az emigrációban élő Kossuth a nemzetközi helyzetet, az olasz-osztrák háborút kihasználva kapcsolatba lépett Cavourral, a Szárd-Piemonti Királyság miniszterelnökével és sikerült megállapodnia vele, hogy biztosítja a magyar felkelés kirobbantásához szükséges anyagi fedezetet. Kossuth ebből fedezte egy saját tervezésű bankjegysorozat kibocsátását, valamint az ahhoz szükséges nyersanyag, és a nyomtatás költségeit. A pénzjegyek nyomtatására azért Angliában került sor, mert a speciális nyomdagépeket Angliából lehetett beszerezni, így értelemszerűen adódott, hogy inkább egy londoni nyomdával végeztetik el a munkát. Kossuth emlékirata alapján láthattuk, hogy a liverpooli „Rawlins Károly” segített Kossuthnak a bankjegyeket szállítandó gőzhajók ügyének rendezésében. A mintegy 20 tonna, Kossuth által tervezett papírpénzből már 17 tonna elkészült, amikor az angol rendőrség gróf Apponyi Rudolf (Karlsruhe, 1812 – Velence, 1876), Ausztria császárának követe az angol külügyi államtitkárhoz fordult, hogy állíttassa le a William Day nyomdájában készülő pénzek nyomtatását. Ennek a kérésnek az angol rendőrség eleget tett, ami országszerte nagy felzúdulást váltott ki, ugyanis az angol törvények csak a forgalomban lévő pénzek utánzását tiltották, a kérdéses bankók azonban nem forgalomban lévő pénzek utánzatai voltak. Apponyi a történtek után felhatalmazást kapott arra, hogy magánjogi pert indítson Kossuth ellen, ezt a Kancelláriai Bíróságon tette meg. A perben Ferenc József Ausztria császára magánszemélyként volt a felperes, és Kossuth Lajos és Day az alperesek. A per elsőfokon az alkancellár, végül a lordkancellár előtt másodfokon is Kossuth formai vereségével végződött, a kinyomtatott bankjegyeket meg kellett semmisíteni, azonban az anyagköltséget, a 20 tonna papír ellenértékét a felperesnek ki kellett fizetnie az alperesek részére – a nagy publicitás és Kossuth iránti szimpátia nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a kontinensen is jelentős volt. Nemzetközi jogi szempontból a per ma is precedensként szolgál, sőt az „Emperor of Austria” elnevezésű precedens máig meghatározó a nemzetközi jogban, mivel számos modern jogelvet erre alapoznak. Ez a levél az egyetlen filológiai bizonyítéka a Kossuth bankóperében epizódszerepet játszó személy és családja közti kapcsolatról, mely vélhetőleg 1856-ban kezdődött Kossuth Liverpoolban tartott előadásán. A levél tehát a nemzetközi jogtörténet, diplomáciatörténet és Kossuth személyes életének egyedülálló, más forrásból nem megismerhető dokumentuma, kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári forrása.