| MEGNEVEZÉS: |
Mesterházy István honvédezredes emlékirata és 1848-49-es irathagyatéka, 1848-1854 |
| KOR: |
1848-1854 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
Mesterházy István (Mesterháza, 1811 – Mesterháza, 1854) magyar katonatiszt, az 1848–49-es szabadságharc honvéd hadsereg ezredese által írt emlékirat, valamint levezés és egyéb iratok, 1848-1854 között keletkezett együttese.
A védetté nyilvánított tárgyegyüttes elemei (28 tétel):
1) "Életem története! Írni kezdém Lipótvárban 14. Decmbr. 1852. Mesterházy István államfogoly." 156 beírt oldal. Mesterházy István emlékirata a reformkori katonaélet, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hadtörténetének mindmáig ismeretlen, becses forrása. A szerző a mű első 24 oldalán foglalja össze életének 1848-ig terjedő eseményeit, ezt követően a forradalom és a szabadságharc időszakát mutatja be a rárosi hídnál 1849. július 18-19. éjjelén kitört vaklármáig. Az első fejezet 1831-ig, a második "Húsztól negyven éves koromig" címmel 1851-ig terjedt vagy terjedt volna, ugyanis a kézirat vége vagy hiányzik, vagy — ami valószínűbb — a szerzőt halála megakadályozta a teljes kidolgozásban. A mű legérdekesebb és legértékesebb része kétségkívül az 1848-49-es események tárgyalása. Részletesen beszámol Cibakháza 1849. január-februári védelméről, azon belül különösen a február 1-jei és 24-i ütközetekről, a tavaszi hadjárat összecsapásai közül az április 19-i nagysallói ütközetről, az április 26-i komáromi csatáról, a júniusi Vág-menti hadjárat semptei és szeredi összecsapásairól, a július 11-i komáromi, illetve a 15-17-i váci csatákról. Rengeteg érdekes részletet örökített meg Kossuthról, Görgeiről, Klapkáról, Damjanich Jánosról és a szabadságharc más hadvezéreiről.
2) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz a Pozsonyból Nagykálnáig történt utazásáról. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 4 beírt oldal. Taszár, 1845. április 6.
3) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz a Hont megyei viszonyokról és ezrede ottani állomásozásáról. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 3 beírt oldal. Taszár, 1845. május 5.
4) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz a nemzetőr őrnagyi kinevezéséről és a politikai hírekről. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 4 beírt oldal. Pozsony, 1848. július 10.
5) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz a cs. kir. hadseregből való kilépéséről és a politikai helyzetről. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 4 beírt oldal. Pest, 1848. augusztus 22.
6) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz a szabadságharc kilátásairól és addigi katonai tevékenységéről. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 4 beírt oldal. Mezőtúr, 1848. november 16.
7) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz a Aradra történt megérkezéséről és a délvidéki hadszíntér híreiről. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 4 beírt oldal. Glogovác, 1848. december 19.
8) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz Arad ostromáról. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 3 beírt oldal. Óaradi tábor, Mikalaka, 1849. január 2.
9) Térkép a cibakházai hídfő elleni ellenséges támadásról. Hely és dátum nélkül. [1849. február 24. körül]
10) Mesterházy Istvánné levele férjéhez, Mesterházy Istvánhoz. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 3 beírt oldal. Miskolc, 1849. május 20.
11) Mesterházy István ezredes nyugtája a testvérétől, Mesterházy Páltól átvett 2800 váltóforintól. Magyar nyelvű tisztázat. Mocsonok, 1849. június 19.
12) Mesterházy Istvánné levele férjéhez, Mesterházy Istvánhoz. Beszámol a kolera áldozatairól. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 3 beírt oldal. Miskolc, 1849. június 17.
13) Mesterházy István ezredes ezredparancsa az 1. (Császár) huszárezred számára. Hátoldalán a láttamozások. Magyar nyelvű tisztázat. Zimánd [Simánd], 1849. augusztus 9.
14) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz. Beszámol fogsága körülményeiről, felesége látogatásáról, illetve különböző anyagi természetű megbízásokat ad. A levél végén Mesterházy feleségének megjegyzése. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 4 beírt oldal. Arad, 1849. december 26.
15) Mesterházy betűrendes névsora az aradi várban őrzött foglyokról. Összesen 469 név. Magyar nyelvű tisztázat. 13 beírt oldal. Hely és dátum nélkül [Arad, 1850].
16) Az olmützi erődben őrzött magyar politikai foglyok névsora kategóriánként (polgáriak, papok, katonák), összesen 163 név. Magyar nyelvű tisztázat. 11 beírt oldal. Hely és dátum nélkül [Olmütz, 1850 körül].
17) Mesterházy István levele bizonyos Tinihez. Beszámol arról, hogy a volt császári királyi tiszteket szeptember 11. óta felmentették a bilincs viselése alól. Német nyelvű sk. tisztázat. 4 beírt oldal. Olmütz, 1850. szeptember 16.
18) "Die Besetzung und Verteidigung von Cibakháza". (Cibakháza megszállása és védelme). Mesterházy leírása az 1849. január-február-márciusi cibakházi eseményekről, különös tekintettel a hídfő birtoklásáért vívott ütközetekre. A szöveg végén utal a Johann Nobili altábornagy által összeállított, "Der Winterfeldzug 1848-1849 in Ungarn unter dem Oberkommando des Feldmarschalls Fürsten zu Windisch-Grätz." (Wien, 1851.) c. munkának a cibakházi ütközeteket tárgyaló részére. Az olmützi várbörtönben a volt honvédtisztek egy része, Zámbelly Lajos, Kossuth Sándor, Máriássy János létrehoztak egy "hadtörténeti irodát", s megírták fontosabb haditetteiket. Mesterházy leírása is így készülhetett. Német nyelvű fogalmazvány. 8 beírt oldal. Hely és dátum nélkül [Olmütz, 1851 körül].
19) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz. Beszámol fogságának körülményeiről. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 2 beírt oldal. Olmütz, 1851. június 5.
20) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz. Kéri, hogy Sopron és Vas megyében indítson gyűjtést az olmützi foglyok számára. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 1 beírt oldal. Hely és dátum nélkül [Olmütz, 1851-1852 körül].
21) Mesterházy Kornélia német nyelvű adóslevele az ottani divatárusnak. 1 beírt oldal. Olmütz, 1851. június 24.
22) Mesterházy kiadásainak jegyzőkönyve. Magyar nyelvű tisztázat. 14 beírt oldal. Olmütz, 1851. július 1. — 1853. augusztus 24.
23) Mesterházy István levele testvéréhez, Mesterházy Pálhoz. Beszámol fogságának körülményeiről és pénzt kér. Magyar nyelvű sk. tisztázat. 4 beírt oldal. Olmütz, 1851. augusztus 16.
24) Mesterházy által összeállított idézetgyűjtemény újságcikkekből és önálló művekből. Benne pl. Pados János lelkész, államfogoly "Kérdés és felelet" c. versének másolata. Magyar nyelvű tisztázat. 22 beírt oldal. Olmütz, 1851. szeptember 26.
25) Valószínűleg Mesterházy által készített kivonat egy meg nem nevezett francia műből. Francia nyelvű tisztázat. 7 beírt oldal. Hely és dátum nélkül.
26) Tóth Ágoston honvédezredes feleségéhez, Tóth Emíliához intézett szállítólevél egy íróasztalról. Német nyelvű, kézzel kitöltött litográf. Pest, 1852. február 24.
27) Mesterházy feleségének kegyelmi kérvénye I. Ferenc Józsefhez férje, Mesterházy István ügyében. Német nyelvű tisztázat. 3 beírt oldal. Hely és dátum nélkül, 1852. június 12. előtt.
28) Mesterházy István útlevele. Kézzel kitöltött német nyelvű litográf, kétfejű sasos viaszpecséttel. Csapring/Csepreg, 1854. július 20. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A Mesterházy István 1848-1849-es honvéd ezredesre vonatkozó irategyüttes 2018. júniusában egy budapesti könyvárverésen került a műtárgyfelügyelet látókörébe, védetté nyilvánítására a védési szakvéleményt is jegyző közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Levéltár tett javaslatot. Mesterházy István 1811. április 23-án született a Sopron megyei Mesterházán, magyar nemesi családban. 1821-1830 között a soproni evangélikus líceumban végezte tanulmányait, majd 1831-ben hadapródként lépett a császári hadsereg 32. (Esterházy) gyalogezredébe. 1832-1837 között a magyar királyi nemesi testőrségben, 1837-től a 6. (Wallmoden-Gimborn) vértesezredben szolgált. 1848-ig századosi rendfokozatot ért el. 1848 nyarán részt vett a Heves megyei nemzetőrség szervezésében. Az év őszén százötven lovas nemzetőrrel csatlakozott az aradi magyar ostromsereghez. 1849 januárjában a Tisza-vonal védelmére vezényelték. Január 31-én és február 24-én Cibakházánál többször visszaverte a Franz Ottinger vezette császári dandár támadását, ezért a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályával tüntették ki. Március végétől alezredesi, majd ezredesi rangban a magyar oldalon harcoló 1. (Császár) huszárezred parancsnoka lett, így harcolta végig a tavaszi hadjáratot. Május végétől ezredesként az I. hadtest lovashadosztályának parancsnokává nevezték ki. Részt vett a Vág-menti hadjáratban, a július 11-i komáromi, a 15-17-i váci csatában, az augusztus 2-i debreceni és az augusztus 10-i németság-újsági összecsapásban. A fegyverletételt követően 1849. november 8-án Aradon golyó általi halálra, november 17-én tizennyolc év várfogságra ítélték. Olmützben, majd Lipótvárott raboskodott, 1853. július 18-án kegyelmet kapott. Mesterházán, 1854. december 8-án hunyt el. Mesterházy István honvédezredesként az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hadműveleteinek fő sodrában magas rangban tevékenykedett, ezért emlékiratai és irathagyatéka a honvédezredes életútja és életműve, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hadtörténete, és a reformkori katonaélet kutatásának nélkülözhetetlen levéltári forrásai. Az emlékiratok döntően a szerző szabadságharc alatti tevékenységét tárgyalják. A hagyaték emellett nagy számban tartalmaz Mesterházy István testvéréhez, Pálhoz szóló, illetve kisebb számban a feleségétől érkezett leveleket. Jelentős még a Cibakháza környéki harcokról írt 8 oldalas visszaemlékezés, az ottani hídfő helyszínrajza, az aradi és olmützi fogolytársak névsora, kegyelmi kérvénye, és Mesterházy szabadulást követően használt útlevele. A 28 tételből álló irategyüttes elemei egymással lényegileg összefüggő iratokat tartalmaznak, az iratok kivételes jelentősége abban áll, hogy Mesterházy István katonai életútja és magánélete, valamint a hadtörténeti események az iratok együtteséből bontakozik ki, az irategyüttes jelentősége kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemei együttes értékét, ezért a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári irategyüttesének tekintendő. |
|
|
|
|
|
