| MEGNEVEZÉS: |
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) sajátkezű aláírásával és pecsétjével ellátott, latin formulákkal keretezett , nagyobb részben magyar nyelvű közigazgatási nyílt parancsa. Kelt Nagyvárad, 1631. április 14. |
| KOR: |
1631. április 14. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Nagyvárad |
| ANYAG: |
merített papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
A fejedelem saját kezű aláírásával, papírfelzetes viaszpecséttel, félbehajtva.
Tartalma: A fejedelem a poklusai hegyen lévő szőlőbirtokra vonatkozóan adómentességet ad.
Egy ív kétrét hajtott merített papírra írt, a kor szokásainak megfelelően háromba, majd kettéhajtott fejedelmi nyílt parancslevél. A szövegben a Poklusa helynév és a megye neve, N(emes) Bihar javított! |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
I. Rákócz György erdélyi fejedelem (1630-1648) közigazgatási nyílt parancsa, amelyben Csaholczi András váradi alkapitány adómentességét rendeli el, 2018. novemberében rendezett budapesti árverésen bukkant fel. A védési szakvéleményt is jegyző közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Levéltár tett javaslatot a védetté nyilvánítására. Az irat helytörténet vonatkozásában mindenképp számottevő, mert név szerint felsorolja az adományos terület szomszédjait. Az irat további jelentősége, hogy a szövegben a Poklusa („Poklusa, nyomorult oláh falu, Bihar vmegyében, a váradi deák püspök béli uradalmában, 65 n. e. óhitü lak. Földje elég, de felette sovány; juhot eleget tarthatna; erdeje nagy.” in: Fényes Elek: Magyarország geographiaia szótára) helynév és a megye neve, N(emes) Bihar javított! Itt nem termett olyan szőlő, melynek adóját ezer magyar forintért lehetett csak megváltani, továbbá se fejedelmi, se Rákóczi birtok nem volt. A királyi könyvi másolatban a helynév Tolcsvával azonosítható, amely valóban Rákóczi birtok volt, és valóban szőlőtermő terület, a megye pedig Zemplénnel. A váradi alkapitányok között pedig nem ismert Csaholczi András neve, Csomaközyé viszont igen. Csomaközy András mind a család, mind Nagyvárad történetében ismert személy, a vár alkapitánya volt 1630-1632 között, Bethlen István főkapitánysága idején, majd 1632-1635 között, Ibrányi Mihály kinevezéséig alkapitányként a főkapitány feladatkörét látta el, a fejedelem kedves embere volt. A Zemplén megyei Kútpatka (Kútpataka) szőlő, amelyre az adómentességet kapta, a Rákócziak tolcsvai szőleinek területére esett, ma is ismert, kitüntetett, történelmi promontórium, amelynek eredeti területe a mainál jóval nagyobb volt. Tolcsva község ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez és a Sárospataki járáshoz tartozik, a Tokaj-hegyaljai borvidék egyik legismertebb szőlőművelő települése. Nagy biztonsággal állítható, hogy az iratot meghamisították. A 17. századi oklevelekben ritkán lehet hamisítás nyomait ilyen pontosan kimutatni, vagyis azt megállapítani, hogy milyen név állhatott a meghamisított birtoknév és vármegyenév helyén. Így az irat Tokaj-hegyalja és Tolcsva település helytörténete és birtoktörténete, továbbá a kora újkori fejedelmi kancellária közigazgatástörténete és I. Rákóczi György közigazgatási nyílt parancsai kutatásának nélkülözhetetlen forrása, emellett a hamisításból következően a filológiai szempontú forráskritikának is pótolhatatlan emléke. |
|
|
|
|
|
