| MEGNEVEZÉS: |
Imreg és Abara között a Bodrog mellékfolyóin taláható három vízimalom elhelyezkedését, illetve az azokat körülvevő földeket bemutató kéziratos térkép, 1789 |
| KOR: |
1789 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, színezett |
| MÉRET: |
magasság: 46.00 cm; szélesség: 56.00 cm |
| LEÍRÁS: |
„Planum Fluvii Bodrog Actualis ejus de fluxus et aquae lapsus altitudo intra molas Abarrensem, Gödényiensem et Imreghiensem…”
Az Almásy uradalom és Aspremont gróf, az abarai és gödényi vízimalmok tulajdonosai a Barkócziak birtokában lévő imregi vízmimalom ellen pert indítottak Zemplén vármegye előtt, miszerint az imregi malom egyrészt a már régebb óta üzemelő abarai és gödényi malmokra nézve gazdaságilag hátrányos, másrészt az imregi malom működéséhez szükséges duzzasztott vízszint a tőle folyásiránynak felfelé elhelyezkedő malmok hatékonyságát csökkenti, így a gróf és az uradalom kérvényezte a imregi malom működésének megszüntetését. Az itt szereplő kéziratos térkép a per egyik irataként szerepelt, 1789. június 10-én vette fel a geometra Chudovszky Tamás, aki Kossuth László szolgabíró kíséretében mérte fel a meglévő helyzetet. Megállapításait a kartus mellett balra elhelyezkedő latinnyelvű szövegben ismerteti a felvett vízállási adatokkal alátámasztva, miszerint az imregi malom duzzasztása semmilyen hatással nincs a két másik malom működésére.
A lap felső részét majd teljes egészében elfoglaló kartusban a jobb oldalon allegorikus jelenet, Justitia, az igazság és Aequita, a méltányosság istennője ábrázolásával, a jobb szélen katona-alakokkal, a kartus bal oldalán latin szöveggel. A kartus alatt a malmok közötti szárazföldi és vízi távolságok külön feltüntetve. A bal felső saroktól a bal alsó sarok érintésével a jobb alsó sarok felé kanyarodó Ondaván három malom, az Abara melletti „Mola Abarrensis”, a Garanyhoz tartozó „Mola Gödenyiensis” és az Imreg határában álló malom ábrázolásával, Imregen a minorita templom és zárda valamint a Barkóczy család kastélyának kidolgozott látképével. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Chudovszky Tamás a 18. század második felében, illetve vége felé működött mérnök és térképész, Zemplén vármegye geometrája az Imreg és Abara között a Bodrog mellékfolyóin található három vízimalom elhelyezkedését, illetve az azokat körülvevő földeket bemutató kéziratos térképe 2018 novemberében rendezett budapesti antikvár árverésen bukkant fel. A védési szakvéleményt is jegyző közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Levéltár tett javaslatot a védetté nyilvánítására. Az irat helytörténet vonatkozásában mindenképp számottevő, mert a keleti tájolású vízrajzi térkép a Felső-Bodrogközzel határos területet ábrázolja, az Imreg (ma: Brehov, Szlovákia) és Abara (ma: Oborín, Szlovákia) között, a Bodrog mellékfolyóin, az Ondaván (korábban Bodrognak nevezték ezt a szakaszt is), és a Laborcon található három vízimalom elhelyezkedését és környékét. Az Almásy uradalom és Aspremont gróf, a Szürnyeg (ma: Sirnik, Szlovákia) területén lévő „gödényi” és abarai vízimalmok tulajdonosai, pert indítottak Zemplén vármegye előtt az imregi vízimalmot birtokló Barkócziak ellen, mert a tőle folyásiránynak felfelé elhelyezkedő malmok hatékonyságát csökkenti, és a felduzzasztott víz az árvízveszélyt is fokozza. Ezért az uradalom és a gróf kérvényezte az imregi malom működésének megszüntetését. A kéziratos térkép a per egyik irataként keletkezett, a felirata szerint 1789. június 10-én felvett adatokkal. Chudovszky megállapításait a kartus mellett balra elhelyezkedő latin nyelvű szövegben ismerteti vízállási, szintezési adatokkal alátámasztva, amely szerint az imregi malom duzzasztása semmilyen hatással nincs a két másik malom működésére. Így a térkép nemcsak a felülnézeti ábrázolást és a szintezés eredményeit mutató mellékábrákat tartalmaz, hanem a műszaki dokumentáció szöveges részét is, így az átlagosnál is több, gazdagabb és pontosabb információt nyújt. A térkép – korabeli nyomtatot térképek hiányában – a történelmi Magyarország, közelebbről Zemplén vármegye történeti földrajza, vízrajza, a terület birtoktörténete és helytörténete egyedi és nélkülözhetetlen levéltári forrása. A szakirodalomban és a közgyűjteményekben ismert térképeket figyelembe véve, megállapítható, hogy a térképlapunk a Bodrog érintett szakaszának, és az említett településeknek a legkorábbi térképei közé tartozik. Emellett az igényesen megfestett kartus és képi ábrázolás képzőművészeti alkotásként is értékelhető, egy olyan korszakból, amikor a mára fennmaradt magyarországi eredetű műtárgyállomány aránytalanul kevés emléket őriz. Tovább növeli a térkép jelentőségét, hogy a Bodrog és mellékfolyói vízrajzának múltját nehéz megismerni, mert a terület vízrajza a gyakori árvizek miatt álladóan változott, majd a 19. századi folyamszabályozások következtében jelentősen átalakult, így a folyamszabályozásokat megelőző időszak történeti földrajzának is pótolhatatlan forrása. |
|
|
|
|
|
