| MEGNEVEZÉS: |
Kossuth Lajos „Jelentés” című körlevele, autográf aláírásával és utóiratával. Kelt: Pest, 1836. május 15. |
| KOR: |
1836. május 15. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Pest |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
terjedelem: 4.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Négy beírt oldal. Poss.: A Ludovika Akadémia múzeumának bélyegzőjével.
Tartalma: Tudatja, hogy az Országgyűlés feloszlatásával megindítja a Törvényhatósági Tudósításokat. Az utóirat szövege: „Az Országy[űlési] tudositások toldalék száma a jövő postával indul. Élek ez alkalommal kijelenteni, hogy pesti lakásom az ügyvédi pályával is össze lesz köttetve. Bátor vagyok a közügy nevében hazafi bizalommal kérdezni, számolhatok-e arra, hogy Nyitrából az ottani közgyűléseken előfordulandó országos érdekű közdolgokról röviden, pontosan s velősen értesítve leszek? s kit kérjek meg ez iránt? mert én Nyitrában ismeretlen vagyok.”
Az irat érdekessége, hogy az eredeti fogalmazványból, illetve a későbbi másolatokból az utóirat hiányzik. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Kossuth Lajos (Monok, 1802 – Torino, 1894) „Jelentés” című körlevele, autográf aláírásával és utóiratával, kelt: Pest, 1836. május 15., című irat 2012. december 7. napján rendezett budapesti árverésen bukkant fel. A védési szakvéleményt is jegyző közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Levéltár javasolta a védetté nyilvánítását. A körlevélben Kossuth tudatja, hogy az Országgyűlés feloszlatásával megindítja a Törvényhatósági Tudósításokat. Záradékában kérdezi, hogy Nyitra megyéből kitől kaphatna jelentéseket a megyegyűléseken elhangzottakról. Kossuth az 1832-36-os országgyűlés után rögtön elkezdte szervezni a Törvényhatósági Tudósítások megrendelését, másolását és terjesztését. A Törvényhatósági Tudósításokat magánlevélként továbbították, az első levél kelte 1836. július 1. napja. A megrendelők lehettek magánszemélyek, de vármegyék közönsége, sőt Komárom megye könyvtára és Tolna megye levéltára is a megrendelők közé tartozott. A fenti dátumokból látszik, hogy gyakorlatilag a felhívás után másfél hónappal már megjelent a „lap” első száma. Ami különösen értékessé teszi a dokumentumot, az Kossuth záradéka Nyitra megye számára, amelyből kiderül, hogy ott nem voltak kapcsolatai. Az irat érdekessége az is, hogy a két előző számban (1836. július 1., 1836. július 15.) már megjelentek a május-június hónapokban megtartott megyegyűlések beszámolói, tehát látszik, hogy a konzervatívabb megyékhez tartozó Nyitrából csak viszonylag később sikerült megfelelő információkhoz jutni. Az irat jelentősége továbbá, hogy egykor közgyűjteményben, a Ludovika Akadémiai Múzeumának őrizetében volt – ezt igazolja az iraton található bélyegző. A Ludovika Akadémia alapítását az 1808. évi VII. törvénycikk mondta ki, de csak 1872. november 21-én nyílt meg. Múzeumát az 1924-25-ös tanévben állították fel Révy Kálmán, az Akadémia parancsnoka kezdeményezésére. A Ludovika Akadémia Múzeuma gyűjteménye a történelem során külföldre került és szétszóródott. Összességében Kossuth körlevele a reformkor politikatörténetére, a népképviseleti országgyűlés követelésének kezdeti időszakára, a megyegyűlések anyaga nyilvánossá tételének szerveződésére vonatkozóan más forrásból nem megismerhető, ismert, közgyűjteményi provenienciával rendelkező, egyedi adatokat tartalmazó levéltári dokumentum. |
|
|
|
|
|
