| MEGNEVEZÉS: |
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem saját kezűleg aláírt, magyar nyelvű levele Tőrös Jánosnak. (Kelt: Nyitra melletti tábor, 1645. augusztus 26.) |
| KOR: |
1645. augusztus 26. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Nyitra |
| ANYAG: |
viasz, papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta |
| MÉRET: |
magasság: 31.50 cm; szélesség: 20.00 cm; terjedelem: 1.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
Papírfelzetes viaszpecséttel.
Tartalma: a fejedelem tájékoztatja Tőröst, hogy az erdélyi sereg nemsokára folytatja visszavonulását. Aggodalmát fejezi ki Puchheim tábornok hadmozdulatai miatt, akihez talán még nem ért el a királlyal kötött megegyezés híre. Ezt követően szökött szolgákról ír. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
I. Rákóczi György (1593-1648) erdélyi fejedelem sajátkezű aláírásával és pecsétjével ellátott, latin formulákkal keretezett, latin kifejezéseket tartalmazó magyar nyelvű levele Tőrös Jánoshoz, III. Ferdinánd király követéhez (Nyitra melletti tábor, 1645. augusztus 26.) című levéltári irat 2018 júliusában rendezett budapesti árverésen bukkant fel, és tett rá védési javaslatot a Magyar Nemzeti Levéltár. Az oklevél a harmincéves háborúra (1618-1648) vonatkozó levéltári irat. Az iratban I. Rákóczy György tudatja a király követével, Tőrös Jánossal, hogy táborával Nyitrára érkezett, és a következő napokban is folytatja útját. Sérelmezi, hogy Pucheim gróf a király bizonyságlevele ellenére támadja a vonulás útvonalát. Erről folyamatos tájékoztatást ígér. Szökött szolgái, különösen a német muskétások visszaszerzéséhez segítségét kéri, eszközöljön ki a királytól számára parancslevelet, hogy a szökevényeket kerestethesse, elfogathassa és visszavitethesse saját táborába. A dokumentum egy ív, kétrét hajtott merített papír, önmagába hajtogatott és lezárt levél, melyet a pecsét épségének megőrzéséért felvágással nyitottak ki. Később nyolcad-, illetve tizenhatod-rétté hajtogatták át, ami miatt a pecsét hosszában eltört. A fejedelmi kancellárián keletkezett az irat, ez a pecsétfelzet szélén (eredetileg a lap alján) olvasható, és a címzettre vonatkozó feljegyzésből is látszik. (A címzés és a lezárás később történhetett, mint a diktálás.) A levelet papírfelzetes viaszpecséttel zárták le, melyen az erdélyi fejedelmek bevett gyakorlata szerint az országrészhez tartozó három nemzet jelképei közül a székelyek napja és holdja, illetve a szászok bástyái vehetők ki élesebben, valamint elmosódva a fejedelem családi címere. Az iraton látható levéltári jelzet: No. 60. A(nno) 1645. Fasc. Z Tran(sylva)nica. A levél szövege felett, az első oldalon jól kivehető levéltári jelzet látható, mely azonos a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Magyar kancelláriai levéltár A 98 Transylvanica (továbbiakban A 98) – Fasc. 15. – No. 60. jelzet alatt őrzött iratokon található jelzettel. Ez a levél is beletartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár Történelmi Emlékek – belügy gyűjteményes állagba, mely a Kincstári Osztály őrizetében volt. (Ez ma a MNL OL- Magyar kincstári levéltárak – Magyar Kamara archivuma E 144 törzsszámú fondja.) Innen a „Transylvanica” (ma A 98) állagba kerültek egy kivételével a linzi békekötésre vonatkozó iratok. Az irat levéltárból való kikerülésének több oka, módja lehetett. Annyi bizonyos, hogy nem lehet pontosan megállapítani és eldönteni, hol, mikor és hogyan került ki eredeti helyéről. A levél a linzi béke megkötésére vonatkozó irat, mely a magyar és erdélyi történelem egyik fontos mozzanata előkészítésének egyik lépéséről, a tárgyaló felek viselkedéséről, sérelmeiről, törekvéseiről tájékoztat. Eredetileg a Magyar Királyi Országos Levéltár iratanyagába tartozott levéltári irat, közirat a harmincéves háború linzi békekötésének előkészítésére vonatkozó egyedülálló forrás, a magyar és egyetemes történettudomány és kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári forrása. |
|
|
|
|
|
