| MEGNEVEZÉS: |
Mértani formák a térben, 1924 |
| KOR: |
1924 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
vászon |
| TECHNIKA: |
olaj |
| MÉRET: |
magasság: 54.00 cm; szélesség: 74.00 cm |
| LEÍRÁS: |
A kompozíció hátterében fekete, sötét és világosszürke osztás látható. Előttük bal oldalon szürke téglatest, mellette barna téglalap. Az előtérben világos -és okkersárga testek. A világos sárga test vízszintesen, az okkersárga arra merőlegesen függőlegesen került megfestésre. A képtér felső harmadában vízszintes fekete csík, az alsó harmadban fekete négyszög látható.
A kép hátoldalán befejezetlen figurális kompozíció. Vörös ruhás ülő férfi, mögötte fekete ruhás álló férfialak zsebre tett kézzel. |
| JELZÉS: |
Balra lent: "Bortnyik 1924" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
festmény 2022. augusztus 15. napján ideiglenes kivitel engedélyezés során került Hatóságunk látókörébe, a Berlinben rendezett "Modernizmus Berlinben 1910-1933" c. kiállítás kölcsöntárgyaként. Bortnyik Sándor (Marosvásárhely, 1893 - Budapest, 1976) a nemzetközi avantgárd fontos magyar képviselőjeként a magyar és nemzetközi festészet élvonalába tartozott. Az 1920-as évek első felében Weimarban dolgozott, ahol az 1922-es dadaista kongresszuson is részt vett. Paul Cezanne művészete az 1910-es évektől kezdve nagy hatást gyakorolt a művészre. A "Mértani formák a térben" 1924-ben készült, s Bortnyik weimari időszakának legkiemelkedőbb festménye, mely legtisztábban jelképezi a német Neue Sachlishkeit stílusjegyeit, s mely két másik változatával együtt sorozatnak tekinthető. Jelentőségét tovább fokozza a hátoldalán levő festmény, mely a mechanizált tér és a társadalom kapcsolatát dolgozza fel, s mely nem volt jellemző megoldás a korszakban. Bortnyik továbbá maga is résztvevője volt a nezetközi avantgárd mozgalomnak, aki részt vett a honi szocialista realista művészetoktatásban, a modenizmust pedig zárt körökben oktatta. |
|
|
|
|
|
