| MEGNEVEZÉS: |
Krúdy Gyula autográf, aláírt levele Kosztolányi Dezsőhöz "Kedves Dezsőm" megszólítással. (Kelt: Budapest, 1917. szeptember 1.) |
| KOR: |
1917. szeptember 1. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Budapest |
| ANYAG: |
papír |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás |
| MÉRET: |
magasság: 18.40 cm; szélesség: 14.00 cm; terjedelem: 1.00 oldal |
| LEÍRÁS: |
A budapesti Royal Nagyszálloda fejléces papírján.
Tartalma: "Kedves Dezsőm, tegnap éjszaka, azon a piszkos tanyán nem akartalak megszólítani; ott én nem vagyok én; elvetemült kártyás ül helyettem az asztalnál. Ma azonban némileg megtisztálkodva fordulok hozzád hálás, boldog baráti kézszorítással ismételt jóságodért. Bár egyszer viszonozhatnám szeretetreméltóságodat. Öreg barátod Krúdy Gyula". |
| JELZÉS: |
Az aláírás alatt, a lap alján középen ceruzával: "1569/14839" |
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Krúdy Gyula autográf, aláírt levele Kosztolányi Dezsőhöz "Kedves Dezsőm" megszólítással. (Kelt: Budapest, 1917. szeptember 1.) című irat 2016 októberében rendezett budapesti árverésen bukkant fel. Krúdy Gyula (1878-1933) levele valószínűleg Kosztolányi Dezsőhöz íródott „Kedves Dezsőm” megszólítással, kelt: Budapest. 1917. szeptember 1. Kettejük baráti hangú levelei közül több ismert, ez azonban a mai napig nem szerepel a megjelent levelezésekben. Bár a levélen nem található konkrét bizonyíték arra, hogy valóban Kosztolányi Dezsőhöz íródott, ám a hangvétel és az ismert levelezésük összevetéséből valószínűnek tűnik ez a reláció. A rendelkezésre álló, összehasonlítás alapját képező Szomory Dezsőhöz, Szabó Dezsőhöz és Vidor Dezsőhöz szóló levelek teljesen más stílusban íródtak, sokkal formálisabbak. Krúdy és Kosztolányi barátsága az ismert levelekből, Kosztolányi méltatásaiból, illetve Kosztolányiné Harmos Ilona visszaemlékezéseiből is jól látszik. Kosztolányi többször segítette anyagilag az általa mélyen tisztelt és mindig pénzszűkében lévő barátját. Kettejük levelezésének csak kevés darabját ismerjük, ám azok baráti hangvétele mindben állandó. A jelen levél forrásértékét adja a személyes (nem szakmai) jellege is, mely a hozzáférhető levelek közt ritka. A levélpapír, amelyre Krúdy a levelet írta, szintén figyelemre méltó. Az író a Royal Budapest Hotelben lakott ezekben az években. Az épület a millenniumi ünnepségekre készült, és rövid időn belül a főváros egyik prominens helye lett. Az 1910-es években több művész (pl. Ady Endre is) volt a szálloda állandó lakója. A levél tartalma irodalmi szempontból is érdekes lehet. Bár maga Krúdy tagadta, hogy Szindbád alakját magáról mintázta, ebben a levélben is visszaköszön a híres hajós – és még néhány regényhősének – hangja is. Krúdy különleges beszédmódjának köszönhetően ma is népszerű író, életművének sokrétegűsége még jó ideig tartogat kutatásra alkalmas szempontokat. Kéziratos hagyatékából az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezik nagyobb gyűjteménnyel. Aukciókon autográf Krúdy kézirat viszonylag ritkán bukkan fel. Megállapítható, hogy az irat a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, mert Krúdy hagyatékának kutatásához, az előkészítés alatt álló Kosztolányi kritikai kiadáshoz, valamint Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula kapcsolatának kutatásához ritka, személyes jellegű forrás, a magyar irodalomtörténet, kultúrtörténet, és Krúdy Gyula életére vonatkozó kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan könyvtári forrás. |
|
|
|
|
|
