| MEGNEVEZÉS: |
Élményeim az 1914–1918. évi világháborúban, 1932-1936 |
| KOR: |
1932-1936 |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
papír, pausz |
| TECHNIKA: |
tinta, kézírás, fénykép, nyomtatott, színezett, félbőr kötés |
| MÉRET: |
|
| LEÍRÁS: |
Négy kötetes, kéziratos mű, korabeli fényképekkel, képeslapokkal, újságkivágatokkal és egyéb dokumentumokkal, valamint a szerző által készített térképvázlatokkal gazdagon illusztrálva, összesen: 2088+272 oldal.
1. kötet: A mozgósítástól 1915 májusáig;
2. kötet: 1915 májusától 1917 januárjáig;
3. kötet: 1917 januárjától a háború végéig, illetve a magyarországi forradalmak (hiányzik a 3. kötetből: 105–168. oldal)
4. kötet, illetve gyűjtő: 30 részletes és 24 általános térképlap, 2 többoldalas melléklet és 1 áttekintő lap a térképekhez.
Egységes, korabeli félbőr kötésben, megkímélt állapotban. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
Ilenczfalvi Sárkány Miklós (Budapest, 1884 – ?) az Élményeim az 1914-1918. évi világháborúban, 1932-1936 című négy kötetes emlékirata 2014 novemberében rendezett debreceni árverésen bukkant fel, és tett rá védési javaslatot a Magyar Nemzeti Levéltár. Az emlékirat írója Ilenczfalvi Sárkány Miklós a Magyar Királyi Honvédség Ludovika Akadémiáját végezte el. Utána a Császári és Királyi Haderő szabadkai császári és királyi 8. „Eszterházy” (később Tersztyánszky”) huszárezredben szolgált különböző beosztásokban 1914-ig. Az I. világháború kitörésekor a huszárezred utászszakaszának parancsnokaként ment a frontra. A háborút az ezredparancsnoknak közvetlenül alárendelt műszaki tisztként szolgálta végig, így közvetlen tapasztalatokat szerzett az ezred tevékenységéről, melyet folyamatosan rögzített a naplójában. A háború után hazatérve naplójába lejegyezte a forradalmi eseményeket is. Mindezen közben belépett a Nemzeti Hadseregbe, majd az újjászerveződő Magyar Királyi Honvédség tagja lett, ahonnan 1930-ban huszár ezredesként ment nyugállományba. Ezután került e kezébe Czékus Zoltán vezérkari ezredes Az 1914-1918.évi világháború összefoglaló története című hadtörténelmi munkája, amely a világháború hadműveleteit tárgyalta. Ennek a munkának a nyomán fedezte fel azokat a magasabb összefüggéseket, amelyek a császári és királyi 8. huszárezred tevékenységét irányították a háború alatt, s amelyeket annak idején nem láthatott. Ekkor határozta el, hogy Czékus Zoltán és Julier Ferenc hadtörténeti munkáinak figyelembe vételével saját élményei, korabeli magánnaplója és alegysége megőrzött hivatalos dokumentumai alapján megírja a szabadkai császári és királyi 8. huszárezred háborús történetét. A keret Czékus munkája volt, amiből átvette a háború hat időszakra való beosztását, illetve ezek hadműveletekre való felosztását. Élményeit is ezek szerint csoportosította és osztotta fejezetekre. Minden egyes időszakot, hadműveleti szakaszt tárgyaló rész elejére Czékus munkájából kivonatolta a „nagy helyzetet”. A nyugati és az olasz fronttal csak vázlatosan foglalkozik, részletesebben azokat a terveket, eseményeket ismerteti, amelyek azokra a seregtestekre vonatkoztak, amelyek alárendeltségébe a császári és királyi 8. huszárezred is tartozott. Ezután leírta, hogyan kapcsolódott az ezred az eseményekbe, illetve saját naplóját idézi. A nagy egésztől halad az egyedi felé, belehelyezve a 8. huszárezredet és önmagát a világháború történetébe. Az 1932-1936 között készült összeállítás 2088 + 272 szép kézírással írt oldal lett, amit a szerző saját készítésű, illetve akkoriban megvásárolható elsősorban uralkodókat, hadvezéreket, tábornokokat ábrázoló fényképekkel, képeslapokkal, újságkivágatokkal, korabeli dokumentumokkal és saját maga által készített térképvázlatokkal gazdagon illusztrált. Minden kötethez készült tárgymutató, s az elkészült művet három félbőr kötésbe kötette. A munkához egy negyedik kötet is járul, mely 30 részletes, 24 általános térképlap, 2 több oldalas melléklet, illetve a térképekhez egy áttekintő lapot tartalmaz. A III. kötet érdekessége, hogy utolsó, 1-272. számozású oldalain az 1918/1919-es magyarországi forradalmak eseményeit tárgyalja. A hiányzó 105-168. oldalakat a 2014-es árverezőház közlése szerint még maga Sárkány Miklós semmisítette meg 1945 után, amikor úgy vélte, az ott leírtak veszélyt jelenthetnek rá. Az emlékirat tagadhatatlan értéke, hogy egy mára szinte teljesen elfeledett huszár alakulat I. világháborús tevékenységének állít emléket korabeli dokumentumok és feljegyzések alapján. Az ezred történetét nem dolgozták fel, hadinaplóit, betelt szolgálati könyveit, használaton kívüli iratait az akkori előírások értelmében megőrzés céljából a szabadkai pótkeretnek kellett beküldeni, amik a szerb csapatok 1918. novemberi Szabadkára történt bevonulásakor eltűntek, s azóta sem kerültek elő. Az ezred utászszakaszának, illetve műszaki századának Sárkány Miklós által megőrzött irattára, illetve a saját naplói, melyek alapján művét elkészítette a 8. huszárezred működésére vonatkozó egyedül fennmaradt dokumentumok. Ilyenek sem a bécsi, sem a budapesti katonai levéltárakban nincsenek. A szöveg olyan hadászati és személyi adatokat tartalmaz, melyek más forrásokból nem megismerhetőek, pótolhatatlanok. Mindezek alapján megállapítható, hogy a dokumentum egyedülálló módon örökíti meg egy magyar seregtest bevetését és sorsát az I. világháború és az azt követő forradalmak alatt, a magyar had-, politika- és társadalomtörténetre vonatkozó máshonnan nem megismerhető forrásértéket képvisel, így, a magyar kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan levéltári forrása. |
|
|
|
|
|
