| MEGNEVEZÉS: |
III. Károly magyar király által kiadott magyar nemesség- és címeradomány Temesváry János és családja részére. Kelt: Bécs, 1719. szeptember 11. |
| KOR: |
1719. szeptember 11. |
KELETKEZÉS HELYE: |
Bécs |
| ANYAG: |
pergamen, fa, viasz |
| TECHNIKA: |
kézírás, tinta, festett |
| MÉRET: |
magasság: 53.70 cm; szélesség: 74.50 cm |
| LEÍRÁS: |
Az 1719. szeptember 11-én kelt címeres nemeslevél privilegiális formában került kiállításra. A pergamenre írt oklevél hitelességét III. Károly király és Erdődy László Ádám királyi helyettes kancellár, nyitrai püspök sajátkezű aláírása mellett az uralkodó, négyszínű selyemzsinóron függő, sérülés nyomait viselő egyszerű fatokban elhelyezett, magyar királyi nagyobb titkos pecsétje garantálja. A latin nyelvű dokumentum kiállítása oklevéltani szempontból szabályos, a formulás részek elkülönülnek. A destinariuson arany színnel írt nevei jól kivehetőek. Külső kivitelezésében a magyarországi gyakorlatot követi. A plica jobb oldalán található a kihirdetési záradék, a nemesség Bács vármegyének 1720. június 3-án Baján tartott közgyűlésén történő deklarálásáról és ellentmondás nélküli elfogadásáról.
Címer: kékszínű katonai pajzs, melynek alsó zöld mezejében a pajzs jobb oldala felé forduló, lobogó sörényű vágtató ló lálható. Sisakdísz: koronából kinövő, mellső lábaival fekete könyvet tartó oroszlán, takarók: kék-arany és vörös-ezüst. Címerszőnyeg: aranykeret, zöld koszorú, lila damaszkolt háttér és hét kísérő címer. |
| JELZÉS: |
|
| JELENTŐSÉGE, VÉDÉS INDOKA: |
A III. Károly magyar király (Bécs, 1685 – Bécs, 1740) adott ki Temesváry Jánosnak. (III. Károly magyar király által kiadott magyar nemesség- és címeradomány Temesváry János és családja részére. Kelt: Bécs, 1719. szeptember 11.) címen nyilvántartott oklevélre a gyűjtőkörileg illetékes országos közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Levéltár tett védési javaslatot, budapesti antikvár aukción, 2015 novemberében történt felbukkanása alkalmával. A Szeged város jegyzőkönyvéből származó információk szerint a polgári származású Temesváry János – aki a jegyzőkönyvekben gyakran Tömösváryként szerepel – 1715-1717. áprilisáig a város jegyzője volt, majd 1717. április 24. – 1722. június 18. között a főbírói tisztséget töltötte be. A címerszerző hivatali éveire esik Szeged küzdelme régi, még a 13. századból eredő szabad királyi városi jogállásának visszaszerzésére. Nem kevés munkája volt abban Temesváry főbírónak, hogy végül 1719. május 21-én III. Károly kiállította a hőn áhított városi kiváltságlevelet. Nem sokkal ezután kapta a nemeslevelét. Meglepő módon azonban az oklevélben a narratio formuláris, a konkrét szolgálatok és érdemek felsorolása elmaradt. A házaspárnak Temesváry 1722-ben bekövetkezett haláláig nem született fiúgyermeke, így a Temesváry család e vonala fiágon kihalt. Az adományozás tényét a Királyi Könyvekbe beírták, a rövid bejegyzés azonban csak a címerleírást tartalmazza. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a nyilvántartások szerint az illető családnak mindössze a Királyi Könyvekben szereplő és a nemesítéssel kapcsolatos ügyintézése során keletkezett iratait őrzi. Családi és személyes iratanyaguk nincs közgyűjteményi őrizetben, annak sorsa ismeretlen. Összességében megállapítható, hogy a címereslevél megismételhetetlen egyedi műalkotás, jelentős köz-, művelődés-, művészet- és társadalomtörténeti értéket képvisel, továbbá az adományozottról kevés egyéb adattal rendelkezünk, és maga az adomány is csak részben ismert egyéb forrásokból, holott Szeged város történetének fontos személyiségéről van szó. Ezért az a magyar és egyetemes kulturális örökség, fontos hely-, család- és társadalomtörténeti forrásértékű dokumentuma. |
|
|
|
|
|
