Műtárgy-nyilvántartási azonosító: 327650
Gyűjtemény-nyilvántartási azonosító:
Rendeltetés és tárgyfajta:
DOKUMENTÁCIÓ; ÍROTT / NYOMTATOTT (KÉZ- ÉS GÉPIRAT); MAGÁNIRAT
napló
Jogi helyzet:
VÉDETT, KÖZGYŰJTEMÉNYI
Alkotó(k):
író: Festetics Leó, gróf (Pécs, 1800 – Budapest, 1884)
MEGNEVEZÉS: Gróf Festetics Leó (1800-1884) naplója, 1853-1854.
KOR: 1853. április 1. - 1854. november 16. KELETKEZÉS HELYE: Pest
ANYAG: vászon, papír
TECHNIKA: kézírás, tinta, vászonkötés
MÉRET: magasság: 34.00 cm; szélesség: 22.00 cm; egyéb méret(ek): 143 beírt oldal (utólag ceruzával beszámozva) , 10 számozatlan üres lap
LEÍRÁS: Festetics Leó gróf 1800-ban született Pécsett. Jó nevelésben részesült,. Művelt, zenerajongó főnemesként inkább a kultúra iránt érdeklődött, a politika kevésbé vonzotta. A pozsonyi és pesti kulturális élet aktív szereplője volt. Liszt Ferenc (1811-1886) barátja lett. Ő segítette itthoni koncertkörútját is. Az 1830-as években indult óvodamozgalom támogatójaként nevéhez fűződik az első vidéki óvoda megalapítása. Pesten megszervezte az óvodai tanítók képzését. A szabadságharc alatt megpróbált közvetíteni Kossuth és a bécsi udvar között, de nem járt sikerrel. A szabadságharc után isszavonultan élt birtokán, míg 1852-ben Albrecht főherceg kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójának. Ezt a feladatot igazi kihívásnak tekintette, és nagy reményekkel vágott bele a színház anyagi és egyéb ügyeinek a rendezésébe. A most előkerült, eddig publikálatlan magyar nyelvű naplója az 1853. április 1. - 1854. november 16. közötti színházigazgatói tevékenységének páratlanul részletes dokumentuma. A napló első sorai is jelzik már, hogy milyen fontossággal bírt számára ez a megbízatás: "E könyvet azért akarom teljes lelkiisméretemmel vezetni, hogy enmagamnak adhassak számot naponkénti működéseimről, és a reám bízott nemzeti intézet miként való előmozdításáról. "Ezt a fogadalmat be is tartotta, hisz a naplóban ezután minden nap, egészen a felmentéséig precízen beszámolt az igazgatói tevékenységéről, a napi problémákról és történésekről. Naplója lapjain megelevenednek a korabeli kulturális élet nagyjai, színészek, operaénekesek, balett táncosok, írók, zeneszerzők és politikusok. A Nemzeti Színház felújításáról a különböző művészek szerződtetéséről, a szereposztásról, próbákról, stb. tudósít. Várostörténeti és kultúrtörténeti szempontból is rendkívül érdekes dokumentum, Festetics színházi munkáját pedig teljes részletességgel örökíti meg.
JELZÉS: