| MEGNEVEZÉS: |
Gebett Buch |
| KOR: |
16. század 30-50-es évek |
KELETKEZÉS HELYE: |
|
| ANYAG: |
bőr, fém, papír |
| TECHNIKA: |
kézírás, bőrkötés, illusztrált, vaknyomás |
| MÉRET: |
magasság: 20.00 cm; szélesség: 14.50 cm;
egyéb méret(ek): 249 folio |
| LEÍRÁS: |
Koraúkjori (16. századi), gót betűs, német nyelvű imádságos könyv. Illuminált, korabeli vaknyomásos egész bőrkötésben, fém csatokkal. A kötés német reneszánsz típusú, kecskebőrből készült. A díszítés az előtábla középmezejének aranyozott díszítését kivéve vaknyomással készült. A típusnak megfelelően a táblák díszítését egyre szűkülő keretek adják, melyek körülveszik a középmezőt. Az előtáblán két, eltérő motívumú görgetővel kitöltött keret öleli körül a középmezőt, melynek aranyozott díszítését lemezről nyomták. A lemeznyomás felett és alatt lévő, szintén léniával határolt mező üresen maradt. A háttáblán szintén két keret határolja a középmezőt. A külső keretet kitöltő görgető motívuma megegyezik az előtábla külső keretével és ugyanezen görgetővel töltötték ki a háttábla középmezejét is. A köztük futó keskenyebb keretet szórtan egyes bélyegzővel díszítették. A könyv gerincén a bordák duplára kidolgozottak, vonalukat léniák hangsúlyozzák, melyek ráfutnak í táblákra, de nem záródnak. Léniázás fut az oromszegők alatt is, melyek szintén ráfutnak a táblákra. A gerincmezők díszítése megegyezik, a mezőket szorosan egymás mellé nyomott azonos motívumú bélyegzőkkel töltötték ki. A díszítések jelentős részét több másik kódexből vágták ki és ragasztották össze. Az iniciálék és lapszéli díszek többsége egy 15. századi feltehetően francia kéziratból származhatnak. Ezen kívül még 15. századi közép-európai kéziratból van néhány. A festett díszítések heterogének, egymásnak ellentmondó stílusok jelennek meg akár ugyanazon írás mellett. Dátumot nem tartalmaz a kötet. Az írások paleográfiai ismérvei a 16. század közepe tájára jellemzőek. Az imaszövegek a Szentháromsághoz, az angyalokhoz és nagyrészt a szenvedő Jézushoz szólnak, többször a zsolozsma hóráira, a primától a kompletóriumig tagolva a szövegegységeket. Sok a segítséget kérő imádság is. A tartalom törzsanyagát a himnuszfordítások (latin szövegkezdet is meg van adva!), zsoltárfordítások, illetve a zsoltárokból fordított részletek adják, de a bibliai (ó- és újszövetségi) canticumok fordításai is benne vannak. Teljesen hiányoznak a későközépkori német nyelvű katolikus imakönyvekre jellemző szövegcsoportok (imák a szentekhez, Mária-imák, áldozás előtti/utáni imádságok stb.), és a szokásos záradékok (X pápa ennek az imádságnak elmondásáért Y-száz napi búcsút engedélyezett), ezért bizonyosan protestáns (luteránus) szerkesztésű. Ezt egyértelműen megerősíti a 174 recto / verso oldalakon álló Luthernek tulajdonított szöveg, ami indokolja a szenvedő Jézushoz intézett sok imát. A szöveg végéhez fűzött mondat a hitviták irányába mutat. Az ez előtti, 173 verso oldalon álló ima is az igaz egyház ellenségei ellen irányul. Egyetlen imaszöveg előtt áll a szerzőre, Szent Ágostonra való utalás (23. recto). Tartalmaz a kézirat több bűnbánati imát is. A kódex inkább középnémet nyelvterületen keletkezhetett, délnémet (osztrák-bajor) területre utaló fonémák alig találhatóak benne. Területileg ez csehországi német dialektus is lehetne. A kézirat igényes kiállítása talán főúri világi személyt tételez fel, mint megbízót, mecénást, aki számára a kötet készült. Az elülső kötéstábla belső oldalára modern kézírással írt, feltehetően gyűjteményi (könyvtári) raktározásra utaló sorszám. |
| JELZÉS: |
|
|
|
|
|
|
