MEGNEVEZÉS: |
Missale Romanorum |
KOR: |
1520 körül |
KELETKEZÉS HELYE: |
Velence |
ANYAG: |
papír, bőr, fa |
TECHNIKA: |
nyomtatott, nyomott |
MÉRET: |
magasság: 173.00 mm; szélesség: 115.00 mm; vastagság: 40.00 mm |
LEÍRÁS: |
Venetiis (Velence), 1519, 1 t. (metszett címlap), (6), 327 sz. 1., (1). Budai reneszánsz kötésben.
A nyomtatvánnyal közel egykorú, befelé strégelt fatáblás, barna bőrkötés vaknyomással. Az elő- és háttábla azonos. Összesen ötféle minta díszíti. A két üres keret között látható az egyetlen díszített keret, amelynek rövidebb oldalain akantuszos-palmettás bélyegzők sorakoznak, a hosszabb oldalakon rozettás indadísz. A keskeny téglalapalakú középmezőben liliombélyegzők vannak. A bordavégeket kicsi szabad rozetták zárják. Két dupla bordára fűzték a könyvet, a három gerincmezőben a rácsdíszítmény alig kivehető. Az eredeti oromszegés fejnél felbomlott, lábnál kétszínű, sima varrott. Két rézkapoccsal záródik. A kötés a budai reneszánsz kötések egyik egyszerűbb, de jellegzetes, mégpedig a megyar nyelvemlékek (Virginia- és Nagyszombati-kódex) csoportjából. A könyv végén kézírásos Szt. István és Szt. László sequentia olvasható, ezek és a budai reneszánsz kötés a magyar használatot bizonyítja, tehát igen fontos művelődéstörténeti emlékünk. A címlapon rubrummal beírta a használó, hogy 'De Sancto Stephano folio 14', felhívva az olvasó figyelmét István protomártírra, első királyunk védőszentjére. A háttábla kiragasztott előzékén magyar nyelvű recept olvasható későbbi időkből. A nyomtatvány egykori tulajdonosa volt Jacob Schnitzler (1636-1684) evangélikus lelkész, filozófus és matematikus. 1655-1658 között Wittenbergben tanult. 1662-ben hazatért, s matematikát tanított a nagyszebeni iskolában. 1668-tól Nagyszeben lelkésze lett. Jelentős tudományértékkel bírnak csillagászati/matematikai traktátusai. |
JELZÉS: |
|
|
|
|
|
|