| MEGNEVEZÉS: |
Vállpárkánytöredék sárkányfigurával a jáki templomból |
| KOR: |
1230 körül |
KELETKEZÉS HELYE: |
Ják |
| ANYAG: |
mészkő |
| TECHNIKA: |
faragott, festett |
| MÉRET: |
magasság: 24.00 cm; szélesség: 26.00 cm; mélység: 15.50 cm;
egyéb méret(ek): zárólemez magasság: 3 cm; szélesség lent: 15,5 cm; vastagság lent: 5,5 cm |
| LEÍRÁS: |
A jáki középkori bencés apátság emlékanyagából.
A tömb álló, elöl majdnem négyzetes téglatestféle származéka. Háta, teteje és ennél jóval szűkebb alja sík. Háta bal szélén eltérő sík indítása (felhajló perem). Elején és jobb oldalán erős domborulatú dísz: lesunyt fejű, a sarkon orral érintkező sárkánypár szelvénye, nagyobbrészt függélyes, fent hírtelen kihajló alapon. Oldalt csak kis sárkányrész, elöl majdnem teljes alak látszik. Elöl fent balra zárólemez, jobbfelé ennek folytatása és a dísz felső része átlósan letört. A bal oldal jórészt törött. Fent az elülső bal sarokhoz tompaszögben függőleges sík maradványa járul. Ez alatt a balra túlnyúló sárkányszárnyon megfelelő síkú bevágás. A szárny fölött a görbülő sárkányhát kilátszik. Alóla kettéváló farok tűnik elő, egyik ága a fejhez görbül, a másik emögött hátrafelé indul. Előrébb a szárnykezdetnél jobb, a nyaknál bal láb, mindkettő előrehajló farokrészen áll. Az vaskos, aláfaragott, ez kissé bemélyedő alapból laposan válik ki. Az elülső, felhajló farkvég a másik oldalon is megvan. A kettő körbehajolva eltűnik a fejek mögött, amelyek fölött a sarkon rövid, négyes bordaköteg, gyűrű és az alaptól szinte elváló, vaskos tő csonkja következik. Elöl fent kétfelől, balról szárasan, testes félpalmetta nyúlik középtájig. Ezek a teljes fríz tanúsága szerint az elülső sárkány kettős farkával összefüggő végződések. A részletezés gondos. Az alap a farkok alatt sík, sarokéles, feljebb durvább, A fejek körvonala az orrnyeregnél megtörik, az állnál íves. Elülső részük vízszintesedő, megnyúlt. Az állrész törött, csak a hosszú szájrés látszik. A szem ovális, körülárkolt dudor. Körülötte az orr és a pofa enyhe, a homlok erős bevágással elkülönített domborulatot alkot. A nyak hengeres, fent betüremléssel különálló. Oldalt hosszú, hegyes, vájatos fül. Vájatába hegyes cimpa nyúlik. Az elülső sárkányon a felül hosszabb, hullámos, az orr sérült, közepétől három barázda húzódik hátra a fejaljig. A szárnytő zegzugvonaltól kezdve hátrafelé visszalépcsőződő rombuszfélékből áll. Oldalt a szárnykezdet lenyúló és ívesen hátrahajló. Az evezőtollak lefelé visszalépcsőződő, hátrafelé szűkölő sávok. A legalsó nem éri el a farkat. A bal láb alig tagolt, szétálló karmú. A jobb vaskos térd alatt kúposan vékonyodik, három karma vastagodó, visszaugró körmű. A sárkányhát szögletesedve domborodó. A farkak, a bordák és a félpalmettaszár idoma hurkás, szögletesedő. A gyűrű kis hurkája zömmel lepusztult. Fölötte a tő kannelúrás. A félpalmetták csavarodók. A bal épebb, két rövid, lenyúló ujja középbordás, sekély vájatú. A két hosszú ujj a rövidebbek aló előtűnő, lapos, felhajló végű.
Kibontva: 1903/1904-ben, Ják, apátsági templom, nyugati kapu, a bal béllet belülről második oszlopfőjéről. |
| JELZÉS: |
|
|
|
|
|
|
